Gyereknevelési kérdések anya és apa szemszögéből

A párom azt mondja, hogy túlzottan leakadok apróságokon. Nos lássuk, mennyire apróság az ha a gyermekem úgy szeretném nevelni, hogy a tetteiért tudjon felelőséget vállalni? Persze ezek most még nagy szavaknak tűnnek,de véleményem szerint nem lehet eleg korán kezdeni, hisz ki ha nem a szülők taníthatják meg az élet ezen oldalára is?! Inkább én vagyok a szigorúbb... apa a vajszívű. A kérdés, hogy mi a célravezetőbb hosszú távon? Hagyni, hogy a gyermek következmények nélkül rosszalkodjon az ebédlő asztalnál vagy rosszalkodás esetén a gondolkozó ágyba küldeni és később folytatni az ebédet?
Már egy párszor felvázoltam apának, hogy az ebéd ne arról szóljon, hogy ő 5 perc alatt végez és utána rögtön cigi. Én pedig maradok Bandikával és hol kisebb hol nagyobb sikerrel ebédelünk. Szerintem meg lehetne várni míg mindenki végez és az "Egészségünkre"szóval véget ér az étkezés. Ennyi tisztelet járna egymásnak, az ételnek és magának a szituációnak. Viszont úgy érzem a párom le se kakilja. Bandika ezt a mintát látja én pedig ezt nem szeretném. Persze mindentől úgy se védhetem, de attól igen, hogy a családban mi történik. Ugyanez a nézetem akkor is amikor valamin összekapunk vagy szomorú vagyok és gombóc van a torkomban... szerintem ezt sem a gyerkőc előtt kellene megbeszélni, de egyszerűen folyton faggat. Kb. 3 alkalommal beszéltünk már erről, hogy inkább este beszéljük meg az ügyeink, amikor Bandika alszik. Több okból is. Egyrészről Bandikának még nem valóak az effélék, másrészről én nem tudok úgy 100%-osan odafigyelni ha ébren van a fiam. Hiába mondják, hogy a nők több mindenre képesek figyelni, sajnos nekem ez nem megy, vagy inkább nem minden esetben. Bármilyen vita ami sérti az önérzetet vagy rossz érzést okoz az teljes figyelmet kell hogy érdemeljen.Legalábbis szerintem. Szóval hiába mondom, általában sajnos Bandika is fültanúja nagyon sok mindennek.
A másik mai téma az volt, hogy kb. mióta megszületett Bandika mindig én ugrálok ha társaságban vagyunk apuka jól elvan, eleinte el is sörözgetett. Ez zavaró azért. Ezért is kicsaptam a balhét. De most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy kb. 5 alkalom volt, hogy Bandi mondta, hogy majd megy ő. Viszont egyszerűen ő nem úgy figyel mint én, ugyanúgy dumál, telefonál, sörözik miközben Bandikát figyeli. Nekem nem megy ez a kettő, pedig sokszor van véleményem nekem is az elhangzottakkal kapcsolatban vagy éppen én is tudnék csacsogni.... de annyira bennem van az, hogy mi van ha éppen akkor nem figyelek ha pont baj történik. Megrémiszt a tudat, hogy ott vagyok és baj történhet Bandikával. (Persze nem arra gondolok, hogy elesik vagy ilyesmi, hanem inkább ilyenek, hogy kirohan a kocsi elé és egyebek.) És amikor ezt elmondom, folyton azt vágja a fejemhez, hogy én ne mondjam neki, hogy ő rossz apa. Ezt nem is mondom, csak azt hogy ne csak felületesen vigyázzon Bandira.
Egyszerűen nagyon szarul vagyok, hányni tudnék annyira mérgelnek ezek az apróságnak tűnő dolgok. De ha már most nem értünk egyet, mi lesz később amikor nagyobb lesz és más jellegű problémák lesznek Bandikával? Mert tuti lesznek.
Ma elvittük a meghívókat. Kezdtük Eszti néninél majd a Dédi mamánál, ahol én éreztem, hogy Bandi meg Bandika a minden én csak ilyen mellékes szereplő vagyok. Úgy érzem, hogy sehol se vagyok jó. Majd folytattuk Etieknél ahol Bandi akarta bevinni Bandit mert lejtős a bejáró és, hogy meg ne csússzon. Oké. Bementünk, levedkőztetten Bandit, itt már Bandi hozzáállása más volt. Elüldögélt, elbeszélgetett és ment a röhögés. Persze én Bandikával másztam a lépcsőn kb. 20szor. Bandi mondta, hogy üljek le és levált, de a fent leírtak miatt nem gondoltam ezt jó ötletnek. Eljött a felöltözés ideje, és az elköszönésé a kspuban. Bandi előrébb volt mint mi Bandikàval, fogtam Bandika kezét és mondtam hogy engedem. ( Ezt Bandinak szántam.) Gyors puszi. A következő pillanatban Bandika szalad a főúton lévő autóhoz, Bandi telefonál és közbe hátrafele is magyaráz én mögötte, gyors futólépéssel el kapom Bandikát. Most hol maradt az aggódás apai részről? Én amikor ezt ma este előadtam, hogy hát azert ez nem volt semmi még én voltam a szar megint, meg hogy rossz apának gondolom. De könyörgöm... ugye, hogy ez azért jóval felületesebb figyelem???És akkor lehet, hogy nem hiába tépem a szám?
Egyenlőre ennyi... ezt most ki kellett írnom. Este 11... én pötyögök és jár az agyam. Bandi az igazak álmat alussza, így haraggal feküdtünk ma le. SZUPER. Holnap meg Kari.